Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 09.11.2011
Tematica: conflictul romi-primăria Baia Mare
Categoria articolului: reportaje
Pagina (dacă este cazul): 1 şi 7
Autorul articolului: ÚMSZ
Titlul articolului: Nagybányai roma gettó: jogi eljárás, csak „falból”?
Numărul fotografiilor: 2
Acces online: https://epa.oszk.hu/01600/01650/00484/pdf/umsz_EPA01650_2011_11_09.pdf


Beperelte a Romani Criss roma jogvédõ szervezet a nagybányai önkormányzatot, és panasszal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz is, amelyben sérelmezi, hogy a polgármesteri hivatal betonfalat húzott a romák és a nem romák által lakott tömbházak közé. Nagybánya polgármestere ennek kapcsán lapunknak kifejtette: „nem érdekli” a diszkriminációellenes tanács és a roma szervezetek. „Engem csakis az érdekel, hogy mit mondanak a nagybányai emberek” – szögezte le az ÚMSZ-nek Cãtãlin Cherecheº.

„Nem érdekel a diszkriminációellenes tanács, nem érdekelnek a roma szervezetek, csakis az érdekel, hogy mit mondanak a nagybányai emberek” – szögezte le tegnap lapunknak Nagybánya polgármestere. Cãtãlin Cherecheºt azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy a Romani Criss a napokban pert indított a helyi önkormányzat ellen. A roma jogvédõ szervezet panasszal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, melyben sérelmezi, hogy a polgármesteri hivatal betonfalat húzott a romák és a nem romák által lakott tömbházak közé, illetve, hogy a városháza megfélemlítette a Romani Criss aktivistáit.

Szociális gondoskodás – razziával

„A Horea utcai betonfal tökéletesen alkalmas arra, hogy megbélyegezzék a mögötte élõket. Valóságos gettót építettek Nagybányán, ami megengedhetetlen”– fejtette ki megkeresésünkre Marian Mandache. A Romani Criss szóvivõje szerint nem egyéb az önkormányzat propagandaszövegénél az az állítás, miszerint a fal az elkerített tömbházban élõ romák biztonságát szolgálja. Az ÚMSZ-nek nyilatkozó Cãtãlin Cherecheº azonban a vádat nemcsak alaptalannak, de sértõnek is tartja. „A bukaresti roma civil szervezet emberei egyszerû provokátorok, akik az etnobizniszbõl élnek, a roma lakosság nyomorából profitálnak, úgy követelve az emberi jogok tiszteletben tartását, hogy fogalmuk sincs, mi folyik itt nálunk, Nagybányán” – fogalmazott lapunknak a polgármester.

A fallal körbevett tömbházban egyébként naponta razziáznak a városháza emberei, a lakrészeket saját vízórákkal látták el, és követik, hogy kik azok, akik állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakcím nélkül élnek itt.

Ígérget a polgármester

„Egyelõre nem költöztetünk ki senkit, mert jön a tél. Ilyenkor nem tehetünk az utcára embereket. De követjük, hogy ki mennyit fogyaszt, és nem hagyjuk, hogy nagy öszszegû adósságot halmozzanak fel az itt élõk. Jövõre pedig, remélem, szociális lakásokat tudunk építeni, és oda már az elõírásoknak megfelelõen költözhetnek be az emberek” – magyarázta Chereche º. Arra a kérdésünkre azonban nem tudott választ adni, mibõl fedezik a szociális lakások építését és milyen kritériumok szerint vehetik majd ezeket igénybe a rászorulók. „Nem tudom, menynyibe kerül majd az új intézmény, de az önkormányzat mindenképpen állja a költségeket. Azt pedig, hogy ki és milyen kritériumok szerint költözhet oda be, a késõbbiekben dõl el” – válaszolta a polgármester.

A Romani Criss aktivistái azonban nem bíznak az ígéretekben. „Ha a polgármester a Horea utcai épülettel kapcsolatban sem tartja be a jogszabályokat, miért lenne hitele a szociális lakások építésére vonatkozó ígéretnek? Egyelõre nem úgy tûnik, hogy a testület együtt kívánna mûködni a civil szervezetekkel, vagy figyelembe venné ezek javaslatait” – vélekedett Marian Mandache.

A polgármesteri hivatal több francia civil szervezettel közös projekt elindításáról egyeztetett az elmúlt hónapokban, a külföldi szervezetek kezdetben szorgalmazták a Romani Criss részvételét is. Cãtãlin Cherecheº azonban elutasította a bukaresti roma civilekkel a közös munkát. Végül a külföldi szervezetek vissza is vonták a Romani Criss meghívását, és hazai roma érdekképviselet nélkül kezdõdött el a polgármesteri hivatallal közös munka. Mandache ennek kapcsán hangsúlyozta: a Romani Criss nem enged a nyomásnak, bízik az igazságszolgáltatásban, illetve az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozott fellépésében.

Egy lépés elõre, kettõ hátra

Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja az ÚMSZ kérdésére elmondta: a nagybányai fal ügyében már folyik egy korábbi eljárás, de még nem született határozat arról, hogy az építmény jogsértõ-e vagy sem. „A Romani Criss beadványa mindenképpen késlelteti a döntést, mert emiatt újra el kell kezdenünk az eljárást. Korábban beidéztük a polgármestert, aki nem jelent meg. Most újra be kell hívnunk az önkormányzat vezetõjét és a jogvédõ szervezet tagjait is” – ismertette az eljárást a tanács képviselõje. Cherecheº nyilatkozatával kapcsolatban, mely szerint a polgármestert „nem érdekli”, hogyan dönt a hatóság, Haller elmarasztalóan nyilatkozott. „A törvényt mindenkinek be kell tartania, attól függetlenül, hogy tetszik-e a jogszabály vagy sem. A polgármester magatartása arra ösztönzi a nagybányai lakosokat, hogy kerüljék ki a törvényt, és ennek rendkívül negatív üzenete van” – tette hozzá Haller István.

Korábban Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: inkább szociális, mint etnikai jellegû szegregáció történik Nagybányán. „Ezekben a tömbházakban vegyesen élnek románok, romák és magyarok. Három tömbház magántulajdonban van, három viszont önkormányzati, a falat pedig a magántulajdonosok kívánták felhúzni a saját térfelük és a szegényebbek lakta épületrészek közé” – részletezte helyszíni tapasztalatait a nagybányai származású Asztalos.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.